polgári házasságjog: a →házasságra vonatkozó polgári törvényhozás és bíráskodás. - Mind a természetes erkölcsi és jogrend, mind a polg. és egyh. pozitív jog rendelkezik arról, hogy a házasság, a →családi és társad. élet alapvető intézménye, maradandó módon az élet forrása lehessen. A 21. sz: a házasságot háromféle jogrend szabályozza: 1. a modern civilizációtól érintetlen, primitív közösségek természetes jogrendje; 2. a különféle egyházak és vallások szakrális jogrendje; ezen belül különleges helyzetben vannak a kat. ker-ek, akik →szentségi házasságban élnek az ennek megfelelő →házasságjog szerint; 3. az államok polg. jogrendje. - Mivel a természetes és pozitív szabályozás isteni törvényeken alapszik, rendes körülmények között a házasság 3 jogrendje egymásra épülve kiegészítik egymást. A liberalizmus és a szekularizáció célul tűzte ki, hogy a ~ot függetleníti a vallásos jogrendektől, s a 21. sz-ra a civilizált nyugati világban ezt el is érte. - Tört. Először 1580: Orániai Vilmos rendelte el Németalföldön, hogy a házasságot kálvinista lelkész v. polg. hatóság előtt kell megkötni. 1653: Angliában →Cromwell a békebíró előtti, az 1753-i Hardwick-törv. az anglikán lelkész előtti házasságkötést tette kötelezővé. Mo-on II. József 1786: kiadott házasságügyi pátense a házasságkötést polg. szerződésnek nyilvánítva a →házassági akadályokat az egyhjogtól eltérően állapította meg, s a házassági pereket a világi bírósághoz utalta. E rendelkezés 1895-ig érvényben volt. - 1867 u. a függetlenségi és a szabadelvű párt az ogy-eken többször is fölvetette a polgári házasság kérdését, de a törv-javaslatot csak 1893. XII. 2: Csáky Albin gr. vallás- és közokt. min. (1888. IX-1894. VI.) terjesztette be a képviselőházban. XII. 4: a MKPK közös pásztorlevél kiadását határozta el az egyhpol. harcról. 1894. IV. 12: a képviselőház 175 fős szótöbbséggel elfogadta, V. 10: a főrendi ház elvetette, 4 szavazattöbbséggel VI. 21: elfogadta a beterjesztett javaslatot, amit Ferenc József XII. 9: szentesített, s azt XII. 18: kihirdették. Eszerint: „A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni” (polg. tisztviselő: anyakönyvvez., főszolgabíró, polgármester, diplomáciai képviselő, hajón a kapitány, stb.), mégpedig súlyos büntetés terhe mellett az egyh. házasság előtt. Mivel a polg. házasság nem fölbonthatatlan, a polg. jog ismer megtámadási bontó akadályokat is, melyek esetében válóper indítható és bírói ítélet fölbontja a polg. házasságot. - 1895. VIII. 31-IX. 1: a MKPK a a polg. házassággal kapcsolatos eljárás módozatairól és a kibocsátandó pásztorlevélről határozott: a hívek a házasságot egyházilag is kössék meg. X. 1: hatályba lépett a polg. házasságról szóló 1894:31. és az állami anyakönyvezésről szóló 1894:33. tc. - A Népközt. Elnöki Tanácsának a házasságról, családról és gyámságról szóló 1952:IV. törv-nyel kapcsolatos 1952:23. tvr. 48 §-a szerint: „A lelkész v. vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, aki egyh. házasságkötésnél közreműködik, mielőtt a házasulók a házasságnak az állami anyakönyvvezető előtt való megkötését igazolták volna, bűntettet követ el és 6 hónapig terjedő börtönnel büntetendő. Nem büntetendő a cselekmény, ha az egyh. szert. az egyik félnek közeli halállal fenyegető betegsége esetén történt” (M. Közl., 1952:717). - Az 1962:10. (VII. 1: életbe lépett) tvr. hatályon kívül helyezte a büntető rendelkezést, mely a polg. házasságot megelőzően eskető lelkészt sújtotta. Dó.K.